Kísérőelem-ellenőrzés
A kísérőelem-ellenőrzés figyeli és minimalizálja a nem kívánt nyomelemeket, mint az ón, antimon, arzén és ólom a hulladék- és nyersvasbetétben. Ez megakadályozza a megeresztési ridegséget és a melegrepedési hajlamot a kész alkatrészben.
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
A kísérőelemek, mint az ón, antimon, arzén és ólom, nem kívánt reakciókat válthatnak ki az olvadékban. Megváltoztathatják a szilárdságot vagy ronthatják a szövetszerkezetet, ami elridegüléshez és forró repedésekhez vezet.
Kohászati jelentőség és kockázatok hegesztéskor
A kísérőelemek magas koncentrációja megeresztési ridegséghez vezethet, amikor a fém nem marad a kívánt szerkezetben. Ez növeli a forró repedések veszélyét és csökkenti az alkatrész szívósságát. Ezenkívül ezek az elemek kémiai reakcióba léphetnek más adalékokkal vagy a hulladékkal, ami rontja a hegesztési eredményt.
Műhelygyakorlat és teendők
A kísérőelemek ellenőrzésének biztosítása érdekében a hulladék- és nyersanyag-bevitelt rendszeresen elemezni kell. Az ón, antimon, arzén és ólom koncentrációinak a megengedett határértékek alatt kell lenniük (pl. ón < 0,01 %). Ezen értékek növekedése esetén módosítani kell az anyagfelhasználást vagy a hegesztési eljárást. Használjon ehhez speciális elemzéseket, mint a röntgenfluoreszcencia-analízis (XRF), és tartsa be a gyártó ajánlásait az adott anyagokra vonatkozóan.