Kémiai passziválás
A kémiai passziválás eltávolítja a szabad vasat a felületről, és elősegíti az oxidréteg kialakulását, ami homogén korrózióvédő réteget képez. Ez megakadályozza a repedések és pórusok képződését.
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
A kémiai passziválás olyan eljárás, amelynek során a fém felületén lévő szabad vas kémiai reakcióba lép oxigénnel vagy más oxidálószerekkel, és vas-szulfáttá (FeSO4) alakul. Ez a folyamat vékony, homogén oxidréteget hoz létre a felületen, amely megakadályozza a vas és további korróziós anyagok közötti érintkezést.
Kohászati jelentőség és kockázatok hegesztéskor
A passziválás növeli a varrat szívósságát és repedésállóságát. Megakadályozza, hogy a szabad vas oxigénnel reagálva korróziós réteget képezzen, ami repedésekhez és pórusokhoz vezethet. A hiányos vagy hibás passziválási eljárás azonban egyenetlen oxidréteg-képződéshez vezethet, ami lokális korróziós gócokat és károsodást okozhat.
Műhelygyakorlat és teendők
A hatékony kémiai passziválás érdekében a következő intézkedéseket kell tenni:
• Használjon megfelelő dezoxidálószert hegesztés előtt, hogy eltávolítsa a szabad vasat a felületről.
• Hegesztés után tartsa a varratot alacsony oxigéntartalmú környezetben vagy védőpajzs alatt, hogy elősegítse a gyors oxidréteg-képződést.
• Figyelje a hűtés hőmérsékletét és idejét, hogy egyenletes passziválást biztosítson. A túl gyors hűtés az oxidréteg hiányos kialakulását okozhatja.