I-varrat

Fizikai-kémiai hatásmechanizmus

Az I-varrat akkor jön létre, ha két lemez tompán ütközik egymással, és az élek derékszögben állnak a felülethez képest. Nincs ferdeség vagy lekerekítés. A hegesztési eljárás közvetlenül felolvasztja az éleket. A hővezetés merőlegesen halad át a lemezen. Vékony lemezeknél (kb. 3 mm-ig) a hő gyorsan eléri az alsó oldalt, és teljesen felolvasztja a gyökeret. Átfutó hegesztési varrat képződik. A keskeny rés (általában 0–1 mm) korlátozza az olvasztómedence térfogatát. Ezért kevesebb hozaganyag szükséges, és kisebbek a zsugorodási erők.

Kohászati jelentőség és kockázatok hegesztéskor

Fő kockázat: hiányos beolvadás. Ha a lemezvastagság túl nagy, vagy a hegesztőáram túl alacsony, a gyökér hideg marad. Beolvadási hiba keletkezik. A beolvadási hiba úgy működik, mint egy horony. Terhelés alatt feszültségek koncentrálódnak ezen a helyen. A varrat idő előtt elrepedhet. Ha a rés túl nagy (1 mm felett), levegő juthat a gyökérbe. Védőgázos hegesztésnél a levegő kiszorítja a védőgázt. Az eredmény pórusok és az olvadék oxidációja. Nagy szilárdságú acéloknál a túl gyors lehűlés a hőhatásövezetben martensitképződéshez vezethet. A varrat kemény és törékeny lesz. Ez főleg vastag lemezeknél fordul elő, amelyeket I-varrattal hegesztenek – tehát ha az I-varratot helytelenül használják.

Műhelygyakorlat és munkautasítások

Az I-varratot csak 3 mm-ig terjedő lemezvastagságig használd (MAG/MIG), vagy 4 mm-ig (TIG). E fölött élőkészítés (V-varrat, U-varrat) szükséges. A rés szélességét pontosan tartsd be: vékony lemezeknél 0–0,5 mm hozaganyag nélkül, 1 mm-ig hozaganyaggal. Nagyobb rések átégést és pórusokat okoznak. Hegesztés előtt az éleket alaposan tisztítsd meg: zsírt, olajat, rozsdát és vasoxidot távolítsd el. A hegesztési paramétereket úgy állítsd be, hogy a hő biztosan elérje a gyökeret. MAG/MIG-nél: rövid ív, enyhén szúró beállítás. Egyenlőtlen lemezvastagság vagy egyoldali hozzáférés esetén az I-varrat nem alkalmas. Ilyenkor jobb más varratformát választani.