Inert védőgáz
Az inert védőgáz, mint az argon vagy a hélium, nem lép reakcióba a hegfürdővel. Kiszorítja a levegőt a hegesztési zónából, és megelőzi az oxidációt, a pórusképződést és a ridegedést. Így a varrat metallurgiailag tiszta és szívós marad.
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
Az argon és a hélium nemesgázok. Nem lépnek kémiai kötésbe az olvadt fémmel. Hegesztéskor a gáz a fúvókából áramlik ki, és védőharangot képez az ív és az olvadékfürdő körül. Ez a harang kiszorítja az oxigént, a nitrogént és a vízgőzt a környező levegőből. Az argon nehezebb a levegőnél, és szorosan a fürdő felett marad. A hélium könnyebb, és gyorsabban felszáll, de több hőt ad az ívbe. E védelem nélkül a forró fémfelület azonnal oxidálódik, és káros gázokat vesz fel.
Kohászati jelentőség és kockázatok hegesztéskor
Ha hiányzik a védelem, vagy rossz a gázmennyiség, az olvadékfürdő reakcióba lép a levegővel. Az oxigén oxidokat és salakot képez, a nitrogén pórusokat és ridegséget okoz, a hidrogén hideg- vagy hidrogénrepedésekhez vezet. Különösen nagy ötvözetű acéloknál, alumíniumnál és titánnál minden levegőérintés azonnali minőségromlást okoz. A túl nagy gázáramlás is felkavarja a védőréteget, és levegőt szív be. Az eredmény pórusok, elszíneződés, repedések vagy elégtelen szilárdság.
Műhelygyakorlat és utasítások
Állítsd be pontosan a gázáramlást: TIG-hegesztésnél 8–12 l/min, alumínium MIG-hegesztésénél 12–18 l/min, a fúvóka méretétől és a huzattól függően. Használj előáramlási időt 1–2 másodperc és utóáramlási időt 5–10 másodperc, hogy a fürdő a megszilárdulásig védve maradjon. Tartsd az égőt függőlegesen, és a fúvóka távolságát állandóan (5–10 mm TIG-nél). Ellenőrizd a tömlőket és a csatlakozásokat szivárgásra. Soha ne dolgozz erős szélben szélvédő nélkül. Alumíniumhoz és titánhoz használj legalább 99,996 % tisztaságú argont.