Kritikus újrakristályosodási fok
A kritikus újrakristályosodási fok az a maximális plasztikus alakváltozási fok, amelynél izzítás után sem következik be további szemcsenövekedés. Ha ezt a fokot túllépik, az anyag túl lágy lesz, és megengedhetetlenül megengedett.
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
A Kritikus rekrisztallizációs fok az a pont, ahol az anyag kristályszerkezete izzítás után már nem növekszik tovább. Ez a fok a fém tulajdonságaitól és a környezeti hőmérséklettől függ.
Kohászati jelentőség és hegesztési kockázatok
Ha a plasztikus deformáció mértéke meghaladja a kritikus rekrisztallizációs fokot, az izzítás után az anyag túl puhává válhat. Ez a szilárdság és a szívósság csökkenéséhez vezet, növeli a repedésre való hajlamot, és csökkenti az alkatrész élettartamát.
Műhelygyakorlat és teendők
A kritikus rekrisztallizációs fok elkerülése érdekében a plasztikus deformáció mértékét a hegesztési folyamat során a lehető legalacsonyabban kell tartani. Ez a megfelelő hegesztési eljárás és a helyes folyamatparaméterek kiválasztásával érhető el. Magas kritikus rekrisztallizációs fokkal rendelkező acéloknál különösen fontos a gondos hőmérséklet-szabályozás az izzítás során.