Fázishatárfelületi kérgesítés
A fázishatárfelületi kérgesítés növeli a plasztikus deformációval szembeni ellenállást a fázisok közötti koherens vagy részben koherens határok révén, amelyek megnehezítik a diszlokációk mozgását. Ez jellemző a kétfázisú ötvözetrendszerekre.
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
A fázishatár-keményedés akkor lép fel, ha egy fémben különböző fázisok (pl. kristályszerkezet vagy kémiai összetétel) találkoznak. Ezek a határfelületek lehetnek koherensek vagy részben koherensek, és megakadályozzák a diszlokációk csúszását az anyagon belül. Ez a plasztikus deformációval szembeni ellenállás növekedéséhez vezet.
Kohászati jelentőség és kockázatok hegesztéskor
Ez a keményedés a varratképzés során nagyobb keménységhez és kisebb szívóssághoz vezethet, ami növeli a repedés veszélyét. Különösen kétfázisú ötvözetrendszerekben, mint a Martenzit vagy ferrit-Ausztenit szerkezetek, ez a hatás nagyon erős. A túl magas keménység azt okozhatja, hogy a varrat érzékenyebbé válik a melegrepedésre és a törésre.
Műhelygyakorlat és teendők
A fázishatár-keményedés minimalizálása érdekében a következő intézkedéseket kell tenni:
• A hegesztési idő ellenőrzése: A túl rövid hegesztési idő nem teljes alakváltozáshoz és nagyobb keménységhez vezethet.
• A hűtési sebesség szabályozása: A gyors hűtés koherens fázishatárokat hozhat létre, míg a lassú hűtés részben koherens határokat. Az optimális hűtési sebesség az adott fémtől és a kívánt tulajdonságoktól függ.
• Megfelelő hegesztési eljárások használata: A nagy keménységet adó eljárásoknál, mint a TIG vagy MIG, az alakváltozást és a hűtést gondosan kell szabályozni, hogy egyenletes keménységeloszlást érjünk el.
• Hegesztés utáni hőkezelés: A hegesztés utáni hőkezelés, mint a normalizálás vagy megeresztés, csökkentheti a keménységet és növelheti a szívósságot, elkerülve a repedésképződést.