Vizsgálati és mérési bizonytalanság
A vizsgálati és mérési bizonytalanság megmutatja, mennyire változhatnak a mérési eredmények keménységvizsgálatoknál. Figyelembe vesz olyan tényezőket, mint a gép, a vizsgáló és a minta.
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
A vizsgálati és mérési bizonytalanság a keménységmérési értékek maximális eltérését írja le egy ideális átlagértéktől. Ez a bizonytalanság különböző forrásokból ered, például a gép pontatlanságából, emberi hibákból a vizsgálat végrehajtása során, vagy a vizsgált minta egyenetlen tulajdonságaiból.
Kohászati relevancia és kockázatok hegesztéskor
Magas vizsgálati és mérési bizonytalanság hibás keménységi besorolásokhoz vezethet. Ez azt eredményezheti, hogy az anyagot nem megfelelőnek ítélik, holott valójában megfelel a megadott keménységi határoknak, vagy fordítva. Ez biztonsági problémákhoz vagy nem kívánt költségekhez vezethet elutasítás esetén.
Műhelygyakorlat és teendők
A vizsgálati és mérési bizonytalanság minimalizálása érdekében:
• A keménységmérő gépet rendszeresen kalibrálni kell (pl. minden 6 hónapban).
• A vizsgálónak rendszeres képzéseken kell részt vennie készségeinek fenntartása érdekében.
• A mintákat kellően reprezentatív módon kell kiválasztani a teljes munkadarabra nézve.
• Szükség esetén további keménységvizsgálatot kell végezni az eredmények megerősítésére.