Maradék kéntartalom hatása
Maradék kéntartalom hatása: az olvadék kéntartalma mangán-szulfidokat képezhet, amelyek hengerelt szövetben zárványokat okozva anizotróp szívóssághoz vezetnek. Az oldott kén csökkenti a felületi feszültséget is, és befolyásolja a beolvadási mélységet hegesztéskor.
Fiziko-kémiai hatásmechanizmus
Az olvadékban maradt kén mangánnal reagálva mangán-szulfidokat képez. Ezek hengerelt szerkezetben sorokként jelennek meg, és anizotróp szívósságot okoznak, ami egyenetlenné teszi a feszültségátvitelt. Az oldott kén csökkenti az olvadék felületi feszültségét, ami növeli a folyadékhatárt és befolyásolja a beolvadási mélységet hegesztéskor.
Kohászati jelentőség és kockázatok hegesztéskor
A túl magas maradék kéntartalom mangán-szulfidokat képezhet, amelyek anizotróp szívóssághoz vezetnek, és egyenetlenné teszik a feszültségátvitelt a szerkezetben. Ez növeli a repedések és forró repedések kockázatát. Az oldott kén csökkenti a felületi feszültséget, ami növeli a folyadékhatárt és befolyásolja a beolvadási mélységet hegesztéskor. A túl nagy beolvadási mélység feszültségfelhalmozódáshoz és repedésekhez vezethet.
Műhelygyakorlat és teendők
A maradék kén hatásának minimalizálása érdekében az olvadék kéntartalmát 0,1 % alatt kell tartani. Ez az acél gondos kiválasztásával és dezoxidálószerek használatával érhető el. Hegesztéskor ügyelni kell arra, hogy a beolvadási mélység ne legyen túl nagy, hogy elkerüljük a feszültségfelhalmozódást. A 1-2 mm beolvadási mélység általában biztonságos.