Repedés (hegesztési repedés)
A repedés az anyagban húzófeszültség hatására létrejövő szétválás. Hegesztéskor megkülönböztetünk forró repedést (a dermedéskor keletkezik) és hidegrepedést (a hűlés során, a felkeményedés és a hidrogén miatt).
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
Egy repedéshez két dolog kell egyszerre: húzás és egy hely, amely nem bírja a húzást. A dermedésnél ez így megy: a szemcsék összenőnek, közöttük még folyékony maradék olvadék van, és a zsugorodás széthúzza őket. Ez a . A később jön, és három irányból egyszerre: kemény szövet, bezárt hidrogén, . Ha ezek közül egy hiányzik, általában semmi sem történik.
Kohászati jelentőség és kockázatok hegesztéskor
Az időpont megmutatja, melyik fajtával van dolgunk. A forró repedések azonnal jelentkeznek, általában hosszirányban a varrat közepén, és a kén és foszfor az anyagban segíti őket, valamint a mély, keskeny varrat is. A hideg repedések és időt hagynak, néha egy egész napot, és főleg a helyezkednek el. Ezért a közvetlenül hegesztés utáni vizsgálat keveset mond. Aki azonnal kipipálja, túl korán pipálja ki.
Műhelygyakorlat és munkautasítások
Először a fajtát kell meghatározni, különben a rossz okot kezeljük. Forró repedések ellen: szélesebbre nyitni a varratot, kevesebb hőt bevinni, alacsony kén- és foszfortartalmú töltőanyagot használni. Hideg repedések ellen: , száraz elektródák, lassú hűtés. És egy repedést soha nem hegesztenek át. A repedésvégeket ki kell fúrni, teljesen ki kell csiszolni a végéig, majd újra felépíteni. Aki át hegeszti, két hét múlva újra megtalálja, csak mélyebben.