Árnyékvetéses átvilágítási vizsgálat
Az árnyékvetéses átvilágítási vizsgálat pontszerű sugárforrásokat használ, hogy a finom repedéseket vagy pórusokat a fémrészekben kontrasztosan ábrázolja. Geometriai nagyítási hatást alkalmaz.
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
Az árnyékvetéses átvilágítás pontszerű sugárforrásokat, például röntgen- vagy gamma-sugarakat használ. Ezek a sugarak áthatolnak a fémen, és filmre vagy digitális detektorfelületre vetülnek. A geometriai alakzatok (például repedések vagy pórusok) felnagyítását a speciális felvételgeometria éri el, ahol a forrás és a vevő viszonylag távol van egymástól.
Kohászati jelentőség és hegesztési kockázatok
Ez a vizsgálat különösen hasznos finom repedések vagy pórusok kimutatására a varrat zónájában, mivel nagy felbontást és pontos helymeghatározást tesz lehetővé. Túl kicsi távolság a forrás és a vevő között elégtelen nagyítást okozhat, míg túl nagy távolság rontja a képminőséget. Hibás beállítások esetén a kisebb hibák nem láthatók, vagy téves értelmezésre adhatnak okot.
Műhelygyakorlat és teendők
A sikeres árnyékvetéses átvilágításhoz fontos a helyes felvételgeometria betartása. Ez azt jelenti, hogy pontosan be kell tartani a forrás és a vevő közötti távolságot, valamint a forrás és a próbadarab közötti távolságot. Egy jellemző beállítás lehet: forrás-vevő távolság 100 cm, próbadarab-forrás távolság 50 cm. A sugárforrást párhuzamosan kell beállítani a próbadarabbal, hogy tiszta nagyítást kapjunk.