Védőgáz-keverékgáz
A védőgáz-keverékgáz argon, CO2 vagy hélium kombinációja. Szabályozza az ívet és a hőbevitelt, csökkenti a fröcsköket és a pórusokat. Így a hegesztő pontosan az anyaghoz és a lemezvastagsághoz igazíthatja a beolvadást.
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
Az ívben a gázok ionizálódnak. Az argon könnyen ionizál, az ív nyugodtan ég, és a beolvadás lapos. A CO₂ magas hőmérsékleten CO-ra és O-ra bomlik, ez energiát von el az ívből. Az ív forróbb lesz, és mélyebben behatol a munkadarabba. A hélium nehezen ionizál, de nagyon forró ívet hoz létre, nagy hőátadással. A keverési arány határozza meg az energiasűrűséget és az olvadékfürdő viselkedését.
Kohászati jelentőség és kockázatok hegesztéskor
A védőgázban lévő CO₂ az ívben bomlik. A felszabaduló oxigén oxidálja az ötvözőelemeket, mint a mangán és a szilícium. A CO₂-ből származó szén bejuthat a varratba, és növelheti a keménységet. A túl sok CO₂ (25 % felett) rideggé és repedésre hajlamossá teszi a varratot. A túl kevés CO₂ (5 % alatt) lapos beolvadáshoz és rossz oldalfal-kötéshez vezet. A hélium erősen növeli a hőbevitelt, vékony lemezeknél vetemedés lép fel. A nem megfelelő gáz az anyaghoz pórusokat vagy oxidációt okoz.
Műhelygyakorlat és utasítások
A kevert gázt az anyag szerint válaszd: ötvözetlen acélhoz végy 82 % argont + 18 % CO₂-t. Rozsdamentes acélhoz végy 97,5 % argont + 2,5 % CO₂-t. Alumíniumhoz végy tiszta argont vagy 70 % argont + 30 % héliumot. Állítsd a gázáramlást 10 és 15 liter/perc közé. Minden hegesztés előtt ellenőrizd a gázfúvókát eltömődésre. A gázpalackokat állítva és szárazon tároljad.