Fáradási sávok
A fáradási sávok finom, párhuzamos barázdák az anyag törési felületén. Minden egyes rezgési ciklus során keletkeznek a repedéscsúcsnál fellépő képlékeny alakváltozás miatt. Bizonyítják, hogy a repedés fáradás miatt nőtt, nem pedig egyszeri túlterhelés következtében.
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
A repedés váltakozó terhelésnél lépésenként növekszik. A repedéscsúcsnál a plasztikus deformáció váltakozik: Terheléskor a repedés kinyílik, az anyag plasztikusan deformálódik. Tehermentesítéskor a repedés bezárul. Finom karcolás marad vissza. Minden karcolás egy terhelési ciklusnak felel meg. A karcolások merőlegesek a repedésterjedés irányára. Csak nagy nagyításnál láthatók.
Kohászati jelentőség és kockázatok hegesztéskor
A hegesztési varratoknak bemetszései vannak (varratátmenet, beolvadási hibák). Ezeknél a bemetszéseknél koncentrálódik a feszültség. Dinamikus terhelésnél (gépek, járművek, hidak) itt indul meg a fáradási repedés. A törési felületen látható pászta sávok azt mutatják, hogy az alkatrész sok kis terhelési ciklus hatására tört el, nem egyszeri túlterheléstől. A kockázat: a repedés észrevétlenül növekszik, amíg a megmaradt keresztmetszet hirtelen el nem törik. A pászta sávok figyelmeztető jelek a tervezési vagy gyártási hibákra.
Műhelygyakorlat és teendők
A pászta sávokat csak pásztázó elektronmikroszkóppal lehet felismerni. Makroszkopikusan vannak nyugalmi vonalak, amelyek hasonlóak, de durvábbak. Fáradás gyanúja esetén a szakembernek alaposan meg kell vizsgálnia a törési felületet. A megelőzés módjai: a hegesztési varratátmenetek simítása (csiszolás, TIG-utánolvasztás). Kerülni kell a beolvadási hibákat. Csökkenteni kell a feszültségkoncentrációt. Nyomó maradó feszültséget kell bevinni (szemcseszórás). Ellenőrizni kell a bemetszési sugarat és a felületi érdességet.