Oldalirányú hajlító próbatest
Az oldalirányú hajlító próbatest egy roncsolásos vizsgálati darab hegesztett kötésből. A varratra merőlegesen veszik ki, és a levágott keresztmetszettel kifelé hajlítják 180°-ban. Ennek során a belső kötési hibák, pórusok vagy repedések a hajlítási élen azonnal láthatóvá válnak.
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
Hajlításkor a próbadarab külső oldala erősen nyúlik. A varrat keresztmetszete minden belső egyenetlenséget, például kötési hibát, pórust és salakzárványt mutat. Ezek a helyek bemetszésként hatnak és koncentrálják a hajlítófeszültséget. Amint a helyi nyúlás meghaladja az anyag szakadási nyúlását, a próbadarab a leggyengébb ponton elreped. Így vizsgáljuk a teljes varratkeresztmetszet alakíthatóságát.
Kohászati jelentőség és kockázatok hegesztéskor
Az oldalhajlító próba kimutatja a hiányos átolvadást, az élmenti kötési hibákat, a pórusokat és a salakzárványokat. A törékeny szövetszerkezetek, mint a Martenzit vagy a durva szemcse, szintén elrepednek hajlításkor, mielőtt elérnék a megkövetelt hajlítási szöget. Ez túl gyors hűtésre utal (t8/5 5 másodperc alatt edzhető acéloknál), vagy helytelen hővezetésre. A próba ilyenkor nem csak a hibahelyen reped, hanem az egész törékeny anyagban.
Műhelygyakorlat és teendők
A próbadarabot a varratra merőlegesen kell kivenni, a varrat középen legyen. A próbadarab vastagsága 10 mm, szélessége egyenlő a teljes varratvastagsággal (maximum 40 mm), hossza legalább 150 mm. Hajlítási szög 180°. A hajlítótüske átmérője 4 × próbadarab-vastagság olyan acéloknál, amelyek szakadási nyúlása meghaladja a 20 % értéket, egyébként 6 × próbadarab-vastagság. Beszorításkor a levágott keresztmetszetet kifelé, a húzott oldalra kell helyezni. Hajlítás után mindkét hajlított élt ellenőrizni kell: minden 3 mm feletti repedéshossz hibát jelent.