Statikus szakítóvizsgálat
A statikus szakítóvizsgálat meghatározza a folyáshatárt, a szakítószilárdságot és a szakadási nyúlást állandó terhelés mellett. Megmutatja az anyag plasztikus és rugalmas viselkedését.
Fiziko-kémiai hatásmechanizmus
A statikus szakítóvizsgálat az anyag reakcióját figyeli meg folyamatos, egyenletes húzó igénybevételre. A vizsgálat megmutatja, mennyire nyúlik az anyag (nyúlás), és mekkora erőt bír el, mielőtt eltörik (szakítószilárdság).
Kohászati jelentőség és kockázatok hegesztéskor
A statikus szakítóvizsgálat eredményei segítenek a megfelelő anyagok kiválasztásában adott alkalmazásokhoz. A hibás anyagválasztás túl alacsony szakítószilárdsághoz vagy túl nagy nyúlékonysághoz vezethet, ami kockázatot jelent a használat során.
Műhelygyakorlat és utasítások
A vizsgálat során az anyagot egy húzóvizsgáló gépben húzzák. A feszültséget és a nyúlást figyelik, amíg az anyag el nem törik. A mért adatokból számítják a folyáshatárt (az a pont, ahol az anyag plasztikussá válik), a szakítószilárdságot (maximális erő felületegységenként) és a szakadási nyúlást (teljes nyúlás töréskor).