Hőhatásra kialakuló újramelegítési repedés
Olyan repedés, amely utólagos hőkezelés során keletkezik nagy szilárdságú acélokban, ha az anyag túl gyorsan hűl le és szemcsedurvulás következik be.
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
Az utólagos hőkezelés (pl. megeresztés) az acélok szilárdságának és keménységének növelésére szolgál, azáltal, hogy az anyagot magas hőmérsékleten tartják, majd lassan lehűtik. Ha azonban az anyag túl gyorsan hűl le, egyenlőtlen feszültségeloszlás alakul ki benne. Ezek a feszültségek repedésekhez vezethetnek, különösen, ha az anyag szemcsésedett.
Kohászati jelentőség és hegesztési kockázatok
A hőmérséklet-változás által kiváltott újramelegítési repedés (reheat cracking) a hőkezelés vagy a hegesztés utáni hűtés során léphet fel. Ez finom, üvegszerű repedést eredményez az anyagban, amelyet nehéz észrevenni és javítani. A repedés rontja az alkatrészek mechanikai szilárdságát és megbízhatóságát.
Műhelygyakorlat és teendők
Az újramelegítési repedések elkerülése érdekében a hegesztés utáni hőkezelés során ellenőrzött hűtési folyamatot kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az anyagot lassan és egyenletesen kell lehűteni, hogy minimalizáljuk a feszültségeket az anyagban. A pontos hűtési sebesség az alkalmazott acéltól és a kívánt anyagtulajdonságoktól függ. Fontos a gyártó utasításainak betartása, és szükség esetén speciális hőkezelő berendezések használata.