Szívósság
A szívósság az anyag azon képessége, hogy ütés- és becsapódási energiát nyel el törés nélkül. Ez a keménység ellenpárja: minél keményebb az acél, annál ridegebb – minél szívósabb, annál lágyabb.
Fizikai-kémiai hatásmechanizmus
A szívósság azt jelenti: az anyag elnyeli az ütést, meghajlik, és nem törik el. Az energiát deformációba fekteti, ahelyett, hogy repedéssé alakítaná. Ezt a -ben vizsgálják, ahol egy ingaütő egy bemetszett próbatestet üt át, és mérik, mennyi munka kellett ehhez. Szívóssá teszi a finom szemcse, az eresztett szövet, és a tiszta acél, kevés szennyeződéssel. A durva szemcse és minden, ami zárványként a szövetben van, rideggé tesz.
Kohászati jelentőség és kockázatok hegesztéskor
A szívósság hőmérsékletfüggő. A alatt ugyanaz az acél, amely nyáron enged, télen üvegként törik. Ezért fagyban, nyitott csarnokban hegeszteni nem játék. A durvaszemcsés zónája a legkevésbé szívós hely az egész alkatrészen, és a bezárt hidrogén sem javít rajta. Minden bemetszés feszültséget gyűjt, és a szívós anyagból olyat csinál, amely az első ütésre elreped.
Műhelygyakorlat és utasítások
A varratátmeneteket le kell csiszolni, nem szabad meghagyni. A gyújtási pontok és a fröcskölés nem valók a varrat mellé, ezek mind apró bemetszések. A húzás irányára merőlegesen nem szabad csiszolni. Hidegben előmelegítés kell, még akkor is, ha az anyag egyébként nem igényli. Ahol keménység és szívósság egyszerre kell, ott állítják be a kompromisszumot, és kemény alapanyagon egy szívós tesznek alá.