Időszilárdság
A Wöhler-görbe azon tartománya, ahol egy alkatrész csak korlátozott számú ciklust bír ki, mielőtt eltörne. A feszültségek a kifáradási határ felett vannak.
Minden terhelési ciklus deformálja az anyagot a feszültségcsúcsoknál. A bemetszéseknél, pórusoknál vagy salakzárványoknál a feszültségek koncentrálódnak, és sok ciklus után apró repedések keletkeznek. Ezek minden ciklussal egy kicsit tovább nőnek, amíg a megmaradt keresztmetszet túl gyenge nem lesz, és az alkatrész hirtelen eltörik. Ezt nevezzük kifáradásnak, és a véges élettartamú fáradási szilárdság pontosan ezt a repedésterjedési tartományt írja le. Hegesztéskor mindig vannak bemetszések: a varrat és az alapanyag közötti átmenetek, a gyök és a beégések repedésindítokként működnek. Ehhez jön a durva szemcsés vagy martensites hegesztési szerkezet és a hegesztésből származó maradó feszültségek, amelyek további középfeszültségként hatnak. Ezért egy hegesztett kötés váltakozó terhelésnél lényegesen kevesebbet bír ki, mint az alapanyag. A műhelyben ez azt jelenti: csiszold le a varratátmeneteket, dolgozd ki a gyököt, és készíts egy ellenvarratot. Csiszold ki a beégéseket. A szemcseszórás vagy kalapálás a varratátmeneteken nyomó maradó feszültségeket hoz létre, és óriási segítség. Vastag lemezeknél előmelegítés, közbenső réteghőmérséklet betartása, és fáradásra igénybe vett részeknél feszültségmentesítő hőkezelés. Dinamikusan terhelt szerkezeteknél pedig korlátoznod kell a megengedett feszültségeket a szabályok szerint.